MACEBELL, CLUBBELL – ERŐKAR

Egy ideje egy kedves olvasó hívta fel a figyelmemet egy elgondolkodtató képre, ami a Clubbell eszköz által képviselt erőkart volt hivatott szemléltetni. A Clubbell egy átfogó edzésrendszer által használt eszköz, tulajdonképpen egy vasbunkó, különböző méretekben és súllyal. Egyből kíváncsi lettem, hogy vajon a Macebell eszközök esetén hogy áll a számítás…

Az alább látható ábráról van szó. A kép alatti táblázat fontban és hüvelykben adja meg a Clubbellek méreteit, valamint az ezekből adódó nyomaték mértékét. A képen a hosszúság és a súly mértékegységei hüvelykben és fontban láthatóak.

“A forgatónyomaték (röviden: nyomaték) egy adott erőhatás adott középpontra való forgatóképességét megadó fizikaimennyiség. Jele M, néha τ. A forgatónyomaték az F erő és az O középponttól az erő támadáspontjába mutató r vektor, az erőkar vektoriális szorzata.”

A buzogány jellegű eszközök forgatásának nehézségét az eszköz erőkarja jelenti. A súly és a hossz nagyon fontos tényezők. A fenti illusztráció szöget ütött a fejembe. Bölcsész vagyok, így igen távol esnek tőlem a reáltudományok, mégis, valami gyanús volt. Úgy tűnt, hogy számolásuk pontatlan, félrevezető. Miért? Hiszen csak két paraméter adott, a méretenként eltérő eszközvastagságról szó sincs, ennek pedig szerephez kellene jutnia. Ez volt a kiindulás.

A dolog nem hagyott nyugodni, ezért segítséget kértem. Szerencsés vagyok, számos mérnökember jár hozzám edzeni. Egyikük, Attila készségesen elvégezte a szükséges méréseket és számolásokat, hogy megtudjuk, mi az eredeti ábrán a hiba. Lemértük tolómérővel az összes Clubbellt és összehasonlításul a különböző súlyú Macebelleket.
Mivel a Macebellek jóval hosszabbak, gyanítottuk, hogy az eredmény is nagyobb lesz. Végül a mérések alapján megszületett a számítás is. Jöhet az összehasonlítás.

Az alábbi ábrán a Clubbellek adatai láthatóak, tekintetbe véve az eszköz valamennyi paraméterét. Tehát a vastagságát is.

A végeredmény jóval szerényebb. Az utolsó oszlop értékét (newtonméter) össze lehet vetni a fenti illusztrációval. Itt láthatjuk a pontos eredményt, a fentiekben pedig – ha nagyon gonosz akarok lenni, akkor azt mondom – a parasztvakítást. Számításukban az eszköz kiterjedés nélküli, a végén pedig egy pontban koncentrálódik az eszköz egész súlya. A fizikai világ nem így működik. A tárgyaknak kiterjedésük van. Ennek megfelelően az erőkar is eltérő a valóságban, és a forgatónyomaték se a tárgy végpontjára esik. Itt már kg-ban és mm-ben számolunk, de a nyomaték értéke a beszédes. Az értéknem meg kellene egyeznie a clubbelles számítással. A clubbelles képpel ellentétben figyelembe vettük, hogy kiterjedt testekről van szó.

Vizsgáljuk most meg az említett számolás alapján a Macebellek paramétereit. Ezt láthatjuk az alábbi ábrán. A Macebellek eltérő súlyúak és hosszabbak is.

A következő táblázatban pedig a Macebellek által képviselt forgatónyomaték látható az utolsó oszlopban (newtonméterben).

A rajzokon az X méret a bell-ek elméleti súlypontját jelöli. Ez adja meg annak az elméleti mozgásrendszernek az erőkarját, melynek az egyik végpontja maga az ember keze, a másik pedig a súlypont, ahol a bellek tömegéből számított koncentrált erő hat. Különböző buzogányok összehasonlításához a buzogányok tömegéből számított koncentrált erő és az erőkar szorzatát használhatjuk fel, ami nem más, mint egy forgató nyomaték (M-mel jelölve).
Természetesen a valóságban ehhez a rendszerhez szervesen hozzátartozik a buzogányokat forgató egyén karja is. Tehát a karhosszúság, illetve a gyakorlat típusa is befolyásolja ezt a forgatónyomatékot. Viszont különböző méretű és alakú bellek összehasonlításánál ez a forgató nyomaték sokkal pontosabb összehasonlítást tesz lehetővé, mint a bellek tömege egymagában.

Az M lehet T is akár, vagy Tm is. A csavaró nyomatékot jelöli lényegében, ami angolul valóban a „torque.” A mértékegység Nm, vagyis Newtonméter, ez az SI mértékegysége a nyomatéknak.

A clubbelles képen feltüntetett érték font x inch mértékegységben van megadva a számok közötti különbség ebből adódik. Az 1215-ös érték konkrétan értelmezhetetlen. A táblázatokban láthatóak a konkrét, valós adatok. Mindenki megejtheti az összehasonlítást. A kiindulásul vett kép és számolás nem helytálló. Ez a lustaság egyszerűen igénytelenség. Már-már intellektuális bűnözés.

Andris, a mérnök így kommentálta:

“…én nem akarok senkit megítélni, de aki a fontost csinálta, az egy ritka nagy kontár….Simán összeszorozta a kilót a távolsággal… Pedig a nyomaték ERŐ x távolság (erőkar). A tömeg súlyerejét pedig úgy kapjuk, hogy megszorozzuk g-vel, vagyis a gravitációs gyorsulással.”

A fenti clubbelles kép kísérőcikkében ezt olvashatjuk:

“A mértékegységek itt irrelevánsak a nyomaték tekintetében, hiszen csupán egy relaítív százalékot kerestünk.”

Erre a mérnöki agy csak így reagált:

“Egy ilyen mondatért engem konkrétan kivágtak volna a BME-ről…”

Ennyit a Tacfit-féle “matematikáról”… Az ábra készítőinek számolására azt szokták mondani, hogy oda van hányva valami, inkább ne csináltak volna semmit! Ha már adatokkal akarnak jellemezni valamit, akkor az legyen pontos, a leendő vásárló, használó érezné a profizmust. Az angolszász mértékegységek miatt pedig már lezuhant egy NASA műhold és egy repülő. 🙂

Számomra nagyon izgalmas volt ez a kis számolás és mérés. Bízom benne, hogy számotokra is. Az elején rendesen összezavarodtam. Köszönöm Andrisnak és Attilának, hogy helyretette számomra a dolgokat és Dórinak az ellenőrzésért.

Az erőkar legyen veletek és a buzogányok királya, a Macebell!

Tovább az eszköztárra